A 6 évente megrendezésre kerülő Erdészeti Világkongresszus (WFC) magyar vonatkozású eseményei
A tizenötödik alkalommal Dél-Koreában, Szöulban megrendezett erdészeti világrendezvényen Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium helyettes erdészeti államtitkára vezette a hazánkat képviselő küldöttséget, a FAO részéről Csóka Péter töltötte be a kongresszus társ-főtitkári posztját.
Az eseményen hazánkból még a Silvanus Forestry Kft. vett részt kiállítási standdal, valamint „Természetes erdeink védelme új nemesítésű, gyorsnövésű akác fajtákkal, minőségi iparifa termelő ültetvények létesítésével” című tanulmányuk prezentációjával, melyet Németh Márton a cég nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője tartott. A tanulmány az alábbi linken érhető el magyar és angol nyelven, de a FAO és WFC honlapján is elérhető lesz.
146 ország képviseletében nemzetközi szakmai szervezetek, kutatóintézetek, kormányzati és civil szervezetek képviselői a világkongresszuson a zöld, egészséges és fenntartható jövő lehetőségének gondolatkörét járták körbe az erdőgazdálkodás szemszögéből. A találkozón több, mint 15 000 szakember vett részt, közülük 4500 résztvevő online csatlakozott.
A kongresszuson elhangzott előadások hat fő témakört érintettek. A szakemberek foglalkoztak az erdőirtás és az erdőpusztulás visszafordításának kérdésével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a biodiverzitás megőrzésére vonatkozó lehetséges természetalapú megoldásokkal, a növekedés és a fenntarthatóság zöld útjával. Szó volt az erdők és az emberi egészség közötti összefüggések újragondolásáról, az erdőkről szóló információk, adatok és gazdálkodás kezeléséről és közléséről, a határok nélküli erdők kapcsán a gazdálkodás és az együttműködés javításáról. A magyar delegáció elsősorban a fenntartható erdőkezelési módszerekkel és a körforgásos fagazdálkodással foglalkozó szekciók munkájába kapcsolódott be.
A magyar vonatkozású, gyorsnövésű akác nemesítésének elindítója több, mint harminc évvel ezelőtt Kapusi Imre, az ERTI akkori kutatója volt. Nemesítői munkáját 1995-től magán nemesítőként folytatta. 15 évvel ezelőtt a Silvanus cégcsoport megvásárolta a nemesítési eredményeket a Kapusi által létrehozott génarchívumokhoz kötődő szelekciós jogokkal együtt. Ezt követően már nem csak a gyors növekedésre irányuló szelekciót, hanem a törzsminőséget és a mézelési tulajdonságokat is munkájuk középpontjába állították. Ehhez a fejlesztéshez hatékonyan együttműködő partnerekre találtak. Több sikeres kutatás-fejlesztési pályázat keretein belül együtt dolgoztak az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ( MATE), a Soproni Egyetem (SE) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elismert kutatóival és dolgozóival.
A hosszú múltra visszatekintő kutatás-fejlesztési tevékenység eredménye az intenzív ültetvények szaporítóanyagának előállítására alkalmas Robinia pseudoacacia ’Turbo’ magtermesztő plantázs és a ’Turbo Obelisk’ vegetatív fajtacsoport. Kutatásaik középpontjában többek között az új fajták szaporítás technológiájának kidolgozása, a szélsőséges termőhelyek gazdaságos hasznosítása, az ültetvények termesztéstechnológiájának kidolgozása, hálózati és fajtaösszehasonlító kísérletek, nyesési és metszési módszerek, fatérfogat és ökonómiai számítások, faanyag minőség vizsgálatok, trágyázási kísérletek, kórtani és termőhelyi kutatások állnak.
Az első kísérleti ültetvényeket 2013. év tavaszán hozták létre száraz, szántóföldi kultúrákkal gazdaságosan nem hasznosítható termőhelyeken, melyet még közel 50 hektár telepítése követett összesen több mint 20 magyarországi helyszínen. A korábbi ültetvények kiértékelése folyamatos. Újabb ültetvények létesítése ma is folyik.
A nemzetközi és magyar erdészeti gyakorlatban alkalmazott fehér akác termesztési technológiákhoz képest az új fajták ültetvényes termesztése mintegy 15-20 éves vágásforduló alatt kétszeres fatömeg hozamot és 60-70 %-os iparifa kihozatalt biztosíthat mérsékelt éghajlati övben. A ’Turbo Obelisk’ ültetvényekkel elérhető kiemelkedő hozamok, a döntő részben ipari célú felhasználásra kerülő faanyag tartós CO2 megkötése jelentős mértékben hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez és a természetes ökoszisztémák megőrzéséhez. A fajtacsoport világviszonylatban történő hasznosítása is elkezdődött.
